Az SRM megvalósítása az FAA FITS program részeként valósult meg.
Az egypilótás műveletek természetüknél fogva veszélyesebbek, mint a legénységgel foglalkozó műveletek. Egy személy könnyebben felborulhat, ha több döntés születik. A feladatok kezelése gyorsan megnehezítheti a még tapasztalt pilótákat is, ha a dolgok rosszul mennek. Például ugyanabban a vészhelyzetben a kettős pilóta személyzet felosztja a feladatokat és feladatokat, és mindegyik elvégzi az adott feladatokat. A légijármű-pilótákat a járatvezetők, a leszállás nélküli személyzet tagjai és az utasok sürgősségi helyzetekben is segíthetik.
Egy pilóta senki sem segíti. A jó hír az, hogy az SRM-n keresztül egyetlen pilótát tanítanak a munkaterhelés kezelésére, a kockázatok csökkentésére, a hibák kijavítására és a jó döntések meghozatalára - ugyanúgy, ahogyan a legénység a CRM koncepciókkal foglalkozna.
SRM fogalmak:
- A repüléstechnikai döntéshozatal (ADM) és a kockázatkezelés (RM): Az SRM képzés a pilótáknak megfelelő döntéshozatali stratégiákat és kockázatkezelési technikákat tanít. Minden járatnak bizonyos szintű kockázata van; a pilótáknak tudniuk kell, hogyan végezzenek kockázatbecslést, hogyan csökkenthetik a kockázatokat, és hogyan lehet döntéseket hozni az összes rendelkezésre álló információ alapján.
- Feladatkezelés (TM): A feladatok kezelése a repülés előtt, alatt és után elvégezhető feladatok rangsorolására és azonosítására vonatkozik, hogy a feladatok túlterhelés nélküli hatékony működést biztosítsanak.
- Automatizálási menedzsment (AM): A mai repülési környezet tele van TAA és üveg pilótafülkével, így az automatizálás irányítása nagyon fontos koncepcióvá vált. A pilótáknak jó AM-t kell gyakorolniuk, ha lehetséges, hogy repüléssel előre tudják programozni az avionikát, és pontosan tudják, hogyan működnek a rendszerek. Az automatizálás kiterjedt ismerete rendkívül fontos egy pilóták számára.
- CFIT-tudatosság: A szabályozott repülés a terepen (CFIT) továbbra is problémát jelent, és az egy pilótáknak meg kell határozniuk az egyes repítésekhez kapcsolódó kockázatokat a repülés előtt, alatt és után. A terep és a repülőgépek ismerete elengedhetetlen.
- A helyzetfelfogás (SA): A szituációs tudatosság az egyetlen pilóták számára nem elegendő. A pilótáknak folyamatosan tudatában kell lenni álláspontjuknak. Könnyen összezavarodik, különösen a felhőkben, és a helyzetfelmérés hiánya gyorsan rossz napokhoz vezet. A pilótáknak a fenti fogalmakat kell használniuk annak érdekében, hogy mindig tudatában legyenek tartózkodási helyüknek, útvonaluknak, magasságuknak stb.
Az 5 P:
A pilóta számára hasznos módja annak, hogy helyzetét egyetlen pilótának értékelje, az 5 P koncepciójának kihasználása, ami gyakorlati módja annak, hogy a pilóta elemezze a repülési elemekhez kapcsolódó kockázatokat.
Terv - A pilótának teljesítenie kell az összes elővilágítási tervet, és készen kell állnia arra, hogy a repülés során szükség szerint módosítsa a repülési tervet. A terv magában foglalja a repüléstervezési folyamatot körülvevő körülményeket is, például időjárási információkat gyűjtenek és értékelik az útvonalat.
- Repülőgép - A repülőgép nyilvánvalóan a repülés egyik jelentős eleme, és a pilóta megvizsgálja a nem működő berendezésekkel és a repülőgép általános alakjával kapcsolatos kockázatokat.
- Pilóta - A pilóta felméri magát egy kockázatértékelési ellenőrző listával és az I SAO ellenőrző listájával, de fel kell mérnie valutáját és jártasságát, valamint a repülés feltételeit saját képességeihez és személyes minimumjához viszonyítva.
- Utasok - Az utasok olyan kihívásokat jelenthetnek, mint a betegség, a félelem, a kényelmetlenség és a zavaró tényezők. A legjobb, ha a pilóta előre tervezi az utasok kihívásait, például víz és beteg zsákok biztosításával, és tájékoztatja őket arról, hogy mi fog történni.
- Programozás - A fejlett avionikát teljesen meg kell érteni és helyesen kell programozni.
Az egyes elemek és az érintett változók értékelése révén a pilóta jobban felfedezheti és mérsékelheti a kockázatokat, és tájékozott döntéseket hozhat a helyszínen.
Alternatív helyesírások: SPRM