Értékelő ügynökségek

Bettmann / Getty Images

A hitelminősítő intézetek értékelik a hazai és külföldi vállalatok és kormányzati szervezetek pénzügyi erejét, különösen a kötvényei és egyéb tartozásaik kamat- és tőkefizetésének teljesítésére való alkalmasságukat. A minősítő ügynökségek gondosan tanulmányozzák az egyes adósságlevelek feltételeit. Az adott adósságállomány minősítése tükrözi az ügynökség megbízhatósági fokát, amely szerint a hitelfelvevő a tervezett ütemezett kamat- és tőkefizetési kötelezettségének megfelel.

Az adott adósságkibocsátás minősítése némiképp eltérhet a kibocsátó általános hitelminősítésétől a sajátos feltételektől függően.

Hatás

Az ügynökségeknél a legmagasabb hitelminősítésekkel járó adósságkérdések a legalacsonyabb kamatozásúak lesznek. A befektetők bizalmát a hitelfelvevők fizetési kötelezettségeinek teljesítésére való képességét nagymértékben befolyásolja a hitelminősítő intézetek elemzése. Eközben a befektetők egy adott adósságállományra fordított kamatlábak fordítottan korrelálnak a hitelfelvevő hitelképességével: az erősebb hitelfelvevők kevesebbet fizetnek, a gyengébb hitelfelvevők többet fizetnek.

Az analógia

A hitelminősítő intézetek hasonló tevékenységet végeznek a fogyasztói hiteleknél. Az utóbbi által a magánszemélyek számára készített hitelminősítések ugyanúgy befolyásolják az egyének által kölcsönbe adott kamatlábakat.

Karrierlehetőségek

A hitelminősítő intézet elemzőjeként való munkavégzés az egyik módja az értékpapír-kutatás terén folytatott karriernek. A nagyobb hitelminősítő intézetek általában nagyszámú belépő szintű megnyitást és gyakorlatot tesznek lehetővé, hogy figyelemmel kísérhessék a piacon lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nagy számát.

Így segítenek egy nagyszámú embert kiképzésben, akik végül a hasonlóan képesek a pénzügyi szolgáltatási iparágban máshol dolgozni.

Negatív

A hitelminősítő intézetek a reformok erőfeszítései közé tartoznak, mivel az utóbbi években egyre több kritikát kaptak a kutatásuk minőségéért. Számos megfigyelő azt állítja, hogy rossz pénzügyi előrejelzők, túl lassan ahhoz, hogy észrevegyék a kibocsátók negatív tendenciáit, és nyomon kövessék értékelésüket.

Vannak összeférhetetlenségek is, mivel (az Egan-Jones kivételével, egy olyan kis cég, amelyik felmérik az értékelésüket és a jelentéseket), a kibocsátók kiválasztják és fizetik a hitelminősítő intézeteket kötvényeikért. A CFA Intézet befektetési szakembereinek 2008-as felmérésében a válaszadók 11% -a azt állította, hogy látta, hogy a hitelminősítő intézetek korszerűsítik a kötvények minősítését a kibocsátók nyomása alatt. Eközben a 2003-as Federal Reserve tanulmány elismerte a konfliktusokat, de arra a következtetésre jutott, hogy csak kisebb torzulások történtek, megállapítva, hogy a hitelminősítő intézetek jelentősen nagyobb értéket képviselnek a hírnevük védelmében, mint az ügyfelek kielégítésére.

Vezető cégek

Három vállalat uralja ezt az ágazatot. A The Wall Street Journal ("Call to Downsize Értékelések határai", 2011.08.10.), Ezek a teljes értékelések és azok a részvények, amelyek mindegyike képviseli a több mint 2,8 millió értékelést, amelyeket a tíz országosan elismert statisztikai osztályozó szervezet NRSROs) által kijelölt és ellenőrzött:

A fent említett WSJ cikkében idézett Piper Jaffray kutatási elemző szerint a legnagyobb három hitelminősítő intézet együttesen keresnek ebben a szektorban a bevételek 95% -át.

A relatív érzékenységük az, hogy míg a Standard & Poor's az Egyesült Államok szövetségi adósságának az AA + -ra eső 8/5/2011. Évi leminősítését megrázta, az Egan-Jones már korábban is ugyanezt tette, mégis figyelmen kívül hagyta.

A fennmaradó hét NRSRO közül csak további 81.955 értékelés érhető el, vagyis 2,9%. Ők azok az évek, amikor elindultak:

A Kombinált, a Standard & Poor's és a Moody's aránya az összes vállalati és önkormányzati (állami és önkormányzati) kötvénykibocsátás 80% -ának felel meg. Általában Fitch feletti fejnek tekintik őket.

A tíz NRSRO közül a legrégebbi tagja az AM Best, a kicsi, de elismert minősítési biztosító szakembere.