Legalesen a munkához való jog pontosabban azt jelenti, hogy az egyébként képzett munkavállalók jogosultak a szakszervezeti munkahelyeken való munkavégzésre anélkül, hogy csatlakoznának a társult szakszervezetekhez vagy rendszeres szakszervezeti díjakat fizetnének.
De a munkához való jog (szakszervezet) munkavállalóinak esetleg szakszervezeteket kell fizetnie az őket képviselôk részérôl, például a saját nevükben elkövetett sérelmekért.
Az "alku egység" részét képező munkavállalóknak a munkavállalói joguk van arra, hogy a szakszervezeti képviselet egyenlő legyen azokkal, akik ugyanabban az egyeztető egységben csatlakoztak az unióhoz. Az alkupozíció olyan alkalmazottak csoportja, akik hasonló munkahelyi feladatokat látnak el, munkahelyet osztanak meg, és feltételezhetően hasonló érdekeltségeik vannak a fizetés, az órák és egyéb munkakörülmények tekintetében.
Más szóval, a munkához való jog értelmében a munkavállalóknak nem kell szakszervezetbe járniuk, vagy rendszeres szakszervezeti díjat kell fizetniük, vagy munkahelyet kell tartaniuk. A szakszervezeti tagságot bármikor is megszüntethetik anélkül, hogy elveszítenék állásukat. De még mindig jogosultak a tisztességes és egyenlő szakszervezeti képviseletre, miközben a szakszervezeti munkahelyek alkudozási egységein dolgoznak. Az ilyen képviselet költségeinek azonban szakszervezeteket kell fizetniük.
A munkához való jog államok és törvények
Szövetségi szinten a Nemzeti Munkatudományi Törvény, amely még mindig kongresszusi jóváhagyással rendelkezik ebben az írásban, hatályon kívül helyezi az összes egyéb szövetségi munkaügyi törvényt, amely lehetővé teszi a szakszervezetek számára a munkahelyeket arra, hogy kiküldjék a munkavállalókat, mert nem fizették meg a szakszervezeti díjakat. Eközben a munkaügyi menedzsmentről szóló törvény (a Taft-Hartley törvényt a kongresszusokat bevezető törvény után) lehetővé teszi az államok számára, hogy jogot adjanak a törvények megalkotására.
Az államok viszont lehetővé tehetik a helyi joghatóságok (pl. Városok és megyék) számára, hogy saját jogot adjanak a törvények megalkotására.
Az állampolgári jogi munkához való jog alapvetően azt követeli meg, hogy a szakszervezeti munkahelyek "nyitott üzletek" legyenek. A nyitott üzleteknek lehetővé kell tenniük az alkalmazottak számára a munkát, függetlenül attól, hogy csatlakoznak-e a társult szakszervezethez vagy rendszeres díjakat fizetnek-e.
Az írásban az alábbiak igaznak bizonyulnak a munkaállapotok számára, vagyis különleges joguk van a törvények működtetéséhez.
- Alabama
- Arizona
- Arkansas
- Florida
- Grúzia
- Idaho
- Iowa
- Kansas
- Louisiana
- Mississippi
- Nebraska
- Nevada
- Észak-Karolina
- Észak-Dakota
- Oklahoma
- dél Karolina
- South Dakota
- Tennessee
- Texas
- Utah
- Virginia
- Wyoming
A fent említett államok törvényeihez való jogának elolvasásához a nemzeti munkához való jogról szóló amerikai térképen kell kezdeni. Ha az Ön állapota nem szerepel a fenti listán (vagy a térképen), azt jelenti, hogy nincs külön joga a munkajogra. De más törvényei hasonló rendelkezéssel rendelkezhetnek. Például az új hampshirei munkaügyi törvények olyan rendelkezést tartalmaznak, amely megtiltja bármely személynek arra, hogy kényszerítse a másikat, hogy csatlakozzon egy szakszervezethez, mint a foglalkoztatás feltételei (parafázva).
Még akkor is, ha az Ön államának nincs joga a munkajoghoz vagy hasonló rendelkezéshez, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy a kollektív tárgyalási megállapodások nem követelhetik meg a munkavállalók csatlakozását.
A kollektív tárgyalási megállapodások csak akkor kötelezhetik a nem tagokat, hogy kifizessék a szakszervezetek által képviselt összegek bizonyított arányát. A nem tagoknak nem kell fizetniük ilyen költségeket, amíg magyarázatot nem kapnak, és először megtámadják őket.
Ha többet szeretne megtudni az államnak a munkajogra vonatkozó joga vagy hasonló rendelkezés, vagy hasonló jogai szövetségi szinten, akkor lépjen kapcsolatba az állam munkaügyi hivatalával.
A fenti információk általában a magánszektorbeli alkalmazottakra vonatkoznak. Különböző munkajogok és bírósági döntések vonatkozhatnak a kormányra, az oktatásra, a vasútra, a légitársaságokra és más munkavállalókra. További információkért olvassa el a Nemzeti Munkaadói Bizottság által gyakran feltett kérdéseket.
Ha úgy gondolja, hogy munkáltatója vagy szakszervezete megsértette a munkajoghoz való jogot, akkor a Nemzeti Jogvédő Alapítvány tanácsot adhat vagy képviselhet.
Ellenkező esetben előfordulhat, hogy egy privát ügyvéd tanácsát veszi igénybe.
| A munkához való jog csak általános tájékoztatást nyújt, és nem jogi tanácsadásnak. Sem a szerző, sem a kiadó nem végez jogi szolgáltatásokat. Kérjük, forduljon jogi tanácsadóhoz. Mivel a törvények országonként eltérőek és mind az állami, mind pedig a szövetségi szinteken változhatnak, sem a szerző, sem a kiadó nem garantálja a cikk pontosságát. Ha ezen információk alapján jár el, akkor ezt saját felelősségére teszi. Sem a szerző, sem a kiadó nem vállal felelősséget az ezen információkra vonatkozó döntése alapján. |