Hogyan működnek együtt a rendőrök, a kriminológusok és a közösségi vezetők
A kriminológia egészének és a rendőrség korai történetei kifejezetten kevésbé intézményes megközelítést mutatnak a bűnözésben. Ahogy a társadalmak fejlődtek és fejlődtek, a kriminológusok egyre inkább a bűnözés megelőzésére törekedtek, ugyanakkor a helyi önkormányzatok egyre aktívabb szerepet játszottak polgáraik rendezésében .
Goldstein professzor és problémaorientált rendőrség
Bár ez a fejlődés ma is folytatódik, a bűnüldözési gyakorlatok drasztikusan megváltoztak, miután 1979-ben Herman Goldstein professzor bevezette a problémaorientált rendészet fogalmát. Goldstein ötlete az Egyesült Államokban széles körben elterjedt, és gyorsan a közösségorientált rendfenntartás.
Építési törvények végrehajtása és közösségi partnerségek
A közösségi orientált rendészet a kriminológiai kutatók és a szakemberek munkájának csúcspontja. A koncepció a reakciót a cselekvésre irányítja.
A korábbi rendőrségi modellekben a rendőri szervek nagy mennyiségű erőforrást és munkaképességet reagáltak a már elkövetett bűncselekményekre. Ehelyett a problémamegoldó rendõrség és az offshootok hangsúlyozzák az építési kapcsolatokat a bûncselekmények megelõzésére. A közösségközpontú rendészet kulcsfogalmai két fő elemre támaszkodnak: a közösségi partnerségek és a problémamegoldás.
A közösségi irányítású rendészet a rendőri szakembereket, a kormányzati tisztviselőket, valamint a közösség és a szomszédság vezetőit együttesen azonosítja és értékeli a közösségen belüli problémákat, és együtt dolgozik azok megoldásában. Figyelembe veszi nemcsak a rendırségi problémák észlelését, hanem a közösség vágyait, szükségleteit és elvárásait a megfelelı válasz megfogalmazásában.
E közösségi partnerségeken keresztül a rendõrségek bizalmat és kapcsolatot építenek ki az általuk szolgáltatott szomszédsággal. Bizonyítottan fontosnak bizonyult az olyan csoportok közötti együttműködés megszerzésében, amelyek a múltban nagyon keveset foglalkoztak a bűnüldözéssel.
Problémamegoldás és a SARA modell a rendőrségben
A közösségi orientált rendőrség a SARA problémamegoldási modelljét alkalmazza olyan bűncselekmények hosszú távú megoldására, amelyeknek kevésbé köze van a büntető igazságszolgáltatási rendszerhez, és inkább a változó felfogásokhoz.
A SARA rövidítés a szkenneléshez, elemzéshez, válaszadáshoz és értékeléshez, és a problémamegoldó és döntéshozó folyamatok kulcsfontosságú lépéseire utal. A SARA modell négy fő összetevőből áll.
A szkennelés magában foglalja a problémás tevékenységek mintáinak felkutatását, beleértve az áldozatokat, helyszíneket és a bűncselekmények típusát. Ez megköveteli a probléma értékelését, a probléma észlelését mind a bűnüldöző szervek, mind a külső partnerek számára, valamint a probléma súlyosságának elemzését.
A problémamegoldó modell következő fázisa elemzés, amely magában foglalja az azonosított problémák vagy problémák kiváltó okainak feltárását. Az információkat különböző forrásokból gyűjtik össze, beleértve a bűncselekményeket és a közösség tagjait, akikre a probléma közvetlenül érintett. A problémák oka számos tényezőt magába foglalhat, beleértve a szomszédság és a közösség észlelését a bűnüldözést illetően.
Amint az ügyet azonosítják, a bűnüldözési tisztviselők együttműködnek a közösséggel, hogy dolgozzanak ki és megfelelő, hosszú távú választ tesznek. A válasz végrehajtása után folyamatos értékelésre van szükség a megoldás hatékonyságának értékeléséhez és szükség szerint módosításokhoz.
Hosszú távú megoldások keresése a rendőrség és a közösségek számára
A közösségközpontú rendőrségi modell lehetővé teszi a rendőrség, a kriminológusok és más büntető igazságszolgáltatási szakemberek számára, hogy szorosan együttműködjenek a bűncselekmény kiváltó okainak megtalálásában.
A problémaorientált rendészet alapelveinek alkalmazásával a bűnüldöző szakemberek hosszú távú megoldásokat találnak, és továbbra is elősegítik a bizalmat a polgárok körében, akiket szolgálnak és segítenek egy biztonságosabb közösség megteremtésében.