A házasságtörést az UCMJ határozza meg
A katonaság házasságtörvényre vonatkozó tilalmát az Egységes Katonai Igazságszolgáltatási Törvény 134. cikke tartalmazza, amely a házasságtörést bűncselekménynek tekinti, amikor a jogi kritériumok, "elemek", mind b een met. Három konkrét elem van:
A házasságtörés és az UCMJ 134. cikke: Elemek
(1) Az a vádlott, aki jogellenesen szexuális kapcsolatot tartott egy bizonyos személlyel;
(2) Abban az időben, hogy a vádlott vagy a másik személy valaki mással volt felesége; és
(3) Az a körülmény, hogy a vádlott magatartása a fegyveres erők helyes rendjének és fegyelmének sérelme volt, vagy a fegyveres erők diszkreditálása volt.
Az első két elem önmagyarázó; a harmadik összetettebb. A 134. cikk "magyarázó" része számos olyan tényezőt határoz meg, amelyeket a katonai parancsnokoknak figyelembe kell venniük, beleértve azt is, hogy a katona vagy szexuális partnere "törvényesen elválik-e." A jogi elválasztás magában foglalja a házastársdal vagy bírósággal kötött hivatalos szétválasztási megállapodást az állam által kiadott szétválasztás.
Jól elválasztva, hogy a szexuális kapcsolat sérti a 134. cikket, nem ez az egyetlen megfontolás. A 134. cikk "magyarázata" a parancsnokok számára egyéb tényezőket is azonosít:
- Az érintett felek rangja és helyzete
- A katonai egységre gyakorolt hatás
- A tiltott magatartást megkönnyítő kormányzati idő vagy források esetleges visszaélése
- Hogy a házasságtörő cselekményt más UCMJ-szabálysértések kísérik-e
A házasságtörés és az UCMJ 134. cikke: Magyarázat
(1) A bűncselekmény jellege. A házasságtörés nyilvánvalóan elfogadhatatlan magatartás, és hátrányosan tükrözi a katonai tag szolgáltatási nyilvántartását.
(2) A jó rend, a fegyelem vagy a fegyveres erők diszkreditálásának veszélyeztetése. Az UCMJ szerinti bűncselekménynek minősülnek, a házasságtörő magatartásnak vagy közvetlenül hátrányosan kell megítélnie a jó rendet, a fegyelmet vagy a szolgáltatási diszkreditációt. A közvetlenül hátrányos magatartást magában foglaló magatartás magában foglalja az olyan magatartást, amely nyilvánvaló és mérhetően megosztó hatást gyakorol az egység vagy a szervezeti fegyelemre, a morálra vagy a kohézióra, vagy nyilvánvalóan hátrányosan érinti a kiszolgáló személy tekintélyét vagy tekintélyét. A házasságtörés lehet a szolgáltatás megbecsülése is, annak ellenére, hogy a magatartás közvetett módon vagy távoli módon sérti a jó rendet és fegyelmet. A diszkreditálás jelenti a fegyveres erők jó hírnevét, és magában foglalja a házasságtörő magatartást, amely nyílt vagy hírhedt jellege miatt hajlamos arra, hogy rossz hírnévre késztesse a rendszert, tegye nyilvánosság alá, vagy alacsonyabban becsülje meg. Míg a magánéletben és a diszkrét természetű magatartása nem szolgálhat az adott standard által kiszolgáltatottakkal, az adott körülmények között meg lehet állapítani, hogy a jó rend és a fegyelem sérti a magatartást.
A parancsnokoknak minden lényeges körülményt figyelembe kell venniük, beleértve, de nem kizárólagosan a következő tényezőket: annak meghatározása során, hogy a hamis cselekedetek hátrányosan befolyásolják-e a helyes rendet és a fegyelmet, vagy olyan jellegűek,
a) a vádlott családi állapota, katonai rang, rangja vagy pozíciója;
b) A társulat házastársi státusza, katonai rangja , besorolása és pozíciója vagy a fegyveres erőkhöz való viszony;
c) a vádlott házastársa vagy a társult fél házastársa katonai státusza, illetve a fegyveres erőkhez fűződő kapcsolata;
d) a vétkesnek, a társulatnak vagy házastársa képességének a fegyveres erők támogatására való felkészültségére gyakorolt hatása, ha van ilyen;
e) a kormányzat idejének és erőforrásainak esetleges visszaélése a magatartás elkövetésének megkönnyítése érdekében;
f) a tanácsadás vagy a megszüntetés elrendelése ellenére fennállt-e a magatartás; a magatartás flagranciája, például az, hogy minden hír jár-e; és hogy a hamis cselekedetet az UCMJ más megsértése kísérte-e;
g) a magatartás negatív hatása a vádlott egységeire vagy szervezeteire, a társulatra vagy bármelyikük házastársára, mint például az egység vagy a szervezet morálára gyakorolt káros hatás, a csapatmunka és a hatékonyság;
h) a vádlott vagy a társulat törvényes elválasztása; és
(i) Függetlenül attól, hogy a hamis magatartást folyamatosan vagy nemrégiben kapcsolják-e be, vagy időben távoli-e.
(3) Házasság: A házasság mindaddig fennáll, amíg az illetékes állam vagy külföldi illetékességi törvények szerint fel nem oldódik.
(4) Tévedés: A ténybeli tévedés védelme akkor áll fenn, ha a vádlott becsületes és ésszerű meggyőződése, hogy a vádlott és a társulat nem házas vagy törvényesen házasodott egymással. Ha ezt a védelmet a bizonyítékok emelik, akkor a bizonyítási teher az Egyesült Államokra hárul annak megállapítására, hogy a vádlott hite nem ésszerű vagy nem becsületes. "